Örülne, ha az életét nem zavarnák meg lépten nyomon a tolakodó, sokszor undorító vagy ízléstelen, Önnek felesleges és értelmetlen reklámok, aminek befogadását akaratlanul Önre kényszerítik a közterületeken és a médiákban?

Bánná, ha a reklám nem szenzációhajhász módon akarná Önt (félre-)tájékoztatni kéretlenül, és csak az Ön által kiválasztott témáról vagy termékről szolgáltatna tényeken alapuló információt, amikor és ahogyan azt Ön szeretné?

Ön mindent megtenne érte?

Ma a reklámbevételek tartják életben a médiát, amit a hirdetők a kormányokkal karöltve finanszíroznak. Nem hinném, hogy helyes, ha a reklámok kedvéért megyünk vásárolni, így mesterségesen növelve a fogyasztást. Ha csak a szükséglet indokolná a vásárlást, nem pedig a bőség és a jólét idézné elő a tehetősebbek túlköltekezését, rossz példát mutatva a társadalom szerényebb többségének, akkor talán alacsonyabb szinten lehetne tartani a környezet kizsákmányolását. A reklámokkal alátámasztott növekedési kényszer(képzet) szintén elutasítandó, hiszen a földünk erőforrásai végesek, a növekedés csak a kimerülést gyorsítja. A reklámozott termékek özöne egyébként is a nehezen fogyó árukészletek kiürítésére szolgál. A ‘jó bornak nem kell cégér’ közmondás is azt támasztja alá, hogy a vásárló elsősorban a tapasztalata szerint választ terméket, nem pedig a reklámok által sulykolt megtévesztő vélemények szerint. A reklámok által generált termékválasztás egyébként is az ‘ezt is kipróbálom’ kategóriába tartozik, de a jól bevált termékről általában nem mond le a felhasználó. Sajnos a növekedést generáló kapitalista szemlélet a termékek rendszeres újra gondolását kényszerítik ki a gyártótól, ami a termék lebutítását, kisebb mennyiségű kiszerelését, vagy egyéb trükkök bevezetését eredményezik, a felhasználó csalódottságára, a régi, jól bevált termékek megszűnésével. A reklámok betiltása tehát környezet- és felhasználóbarát megoldás, ugyanakkor a híreket közlők finanszírozása az általam felvázolt pontrendszeren keresztül megoldott lenne, hiszen ebben az esetben a híreket olvasó felhasználók mennyisége díjazza azt közvetlenül.

Egy olyan média-rendszerben, ahol az információt közvetítő szereplők nem a média tulajdonosának érdekei szerint kénytelenek híreket közölni, sokkal hihetőbbé válna a média által közölt valóság-kép. A médiának egyébként is vissza kellene térnie az objektív tájékoztatáshoz, a rengeteg ál- és hamis, ellenőrizhetetlen hír csökkentésével. A tájékozódni vágyó hírolvasók kielégítéséért, a megelégedettségük szerinti pontozásukért kell az írónak dolgoznia, és ez a pontozás ki kell tudja küszöbölni a feltűnéshajhász tevékenységet. Bár a sajtó bulvárosodása is nagy közönséget vonz, a fogyasztóik általi pontozásuk az egyes személyek, így a közszereplők teljeskörű nyilvánossága miatt csökkentheti a paparazzik kellemetlen tevékenységét.

Az interneten közzétett információkból nehéz kiválogatni az igazságot, hiszen szinte minden ténynek ott található az ellenkező állítása is. Az olvasók széles táborában nagy valószínűséggel van az adott témában jártas és tájékozott elme, egy orákulum, aki az adott hírre reagálva cáfolhatja vagy megerősítheti annak tartalmát, így a hír mellett kötelezően elérhetővé tett nyilvános hozzászólásokkal egyből értékelésre kerülhet annak igazságtartalma. Ugyanakkor a hírek hatalmas mennyisége nem teszi lehetővé az azonnali cáfolatok vagy megerősítések megjelenését, azonban a mesterséges intelligencia bevonásával a hírek valóságtartalma kontrollálható lehet.

A mesterséges intelligencia már bizonyította, hogy az egyének befolyásolását mennyire el tudja sajátítani, kiszolgálva a megrendelője önös érdekeit. A médiában elhatalmasodott felhasználói figyelem lekötésre orientálódó tartalmak készítésekor óhatatlan, hogy egyre inkább az álhírek és meghökkentő bulvár tartalmak uralkodnak el az interneten, hogy felületet adjanak a reklámok nézettségének. Lassan az internetes tartalmak túlnyomó többsége valótlan lesz, ami kiábrándítja a tudatos egyént, és – hasonlóan a hagyományos újságírás elhiteltelenedéséhez – az internettől is eltávolodik az érdeklődése. A tájékozatlan egyén megtévesztésének kiiktatására a neten a tartalmak közlésekor a forrás és a közvetítő is megadandó, valamint lehetővé kell tenni a kapcsolatos vélemények nyilvános mellékletét, hogy azonnal látható legyen a tájékozottabb egyének véleménye a forrásaik és közvetítőik által nyilvánosan alátámasztva.

A politikai célú befolyásolásnak, hangulatkeltésnek és uszításnak szintén elejét kell venni. A békében egymás mellett élő etnikumokat gyakran tudatosan uszítják egymás ellen, az ‘oszd meg és uralkodj’ jól bevált elve alapján, pedig ezek a kis közösségek nem gyűlölnék a szomszédaikat, ha politikai vagy vallási ideológiákkal nem befolyásolnák őket. Hiszem, hogy az embereknek nem a pusztítás, hanem az alkotás lenne a fő célja, ha nem a vagyonszerzést és a birtoklást, a hatalomvágy példáját látnák a vezetőiktől lépten nyomon, és nem ezt magasztalnák nekik a médiában folyamatosan. Egy közösségben, ahol egymásra vannak utalva annak tagjai, és nincsenek kiszolgáltatva egy, a vagyona által pozícióba került vezetőnek kikiáltott személy kénye-kedvének, akkor nem a szomszéd vagyonát akarják folyamatosan megszerezni, bár az ember gyarló, és hajlamos az irígységre.

Ezért kell a magántulajdon rendszerét megszüntetni, helyette a termelőeszközök közösség által felügyelt használatba adását erőltetni, és a létrehozott javakat nem az öncélú haszon- és hatalomszerzésért, hanem a közösség többségi érdekének érvényesüléséért működtetni. A folyamatban tevékenyen résztvevők a fogyasztók megelégedése alapján kapnak pontokat, amiből az életvitelük javítását finanszírozzák. Ez a közösség általi azonnali és folyamatos visszajelzés dönti el az adott személy elfogadottságát, és a termelési folyamatot irányító személyek alkalmasságát is. Ki kell küszöbölni az emberi tényezőt, mint a közösség felett álló önkényes egyszemélyes uralkodót, és a közösség többségi döntései alapján kell az élet szabad és kiszámítható folyását biztosítani. Bár ez az egyénektől több érdeklődést és információszerzést követel meg a döntéshozatalhoz, ami időben és fáradságban jelent befektetést, azonban az eredménye folyamatosan a többség érdekei szerint mutat előre. Amennyiben a jelenlegi félrevezető információözön értékelésére és vitákra fordított időt a tájékozódásra használnánk, eredményesebben lehetne célt érni, és nem kellene a különböző médiákból származó eltérő nézőpontok miatt folyamatosan összeveszni családtagjainkkal, barátainkkal.

Mindezek mellett azt a gyakorlatot is tarthatatlannak érzem, hogy a ránk erőltetett kéretlen reklámok kizárásáért még nekünk kell fizetnünk! Így a szolgáltató két oldalról van finanszírozva, és röhög a markába, mert ő mindenképpen jól jár.

Célszerűen kezdetben kisebb közösségeknek kell kialakítani saját igényük szerint a hírközlő rendszert, elsősorban a szűkebb környezetüket közvetlenül érintő információk közzétételével, pl. a jelenlegi önkormányzati honlapokon közzétett nyilvános tartalmakkal, a helyi döntések meghozatalához, és a tágabb régiók híreit igazoltan megbízható forrásokból kontrolláltan átvéve igyekezzenek elérhetővé tenni. Mindenki tetszése szerint választhat a közzétett információkból, és természetesen a teljes nyilvánosság miatt betekinthet az Őt érdeklő dokumentumokba is. A szerződésekben nem szerepel ár a pontrendszer szerint, abban csak a vállalás tárgya és a megvalósítás határideje rögzített, mivel minden tevékenység értékelését a megelégedett fogyasztók mennyisége adja. A projektek finanszírozása annak volumenétől függően az érintett közösség pontjait terheli. Ahogyan a jelenlegi szja 1%-os részének felajánlása történik, ugyanúgy az érintettek a pontjaikból extra pontjuttatást is adhatnak az általuk fontosabbnak tartott projektek megvalósulásához.

Sokkal életszerűbb az érintetteket közvetlenül bevonni a döntéshozatalba, mint befolyásolható és a közösség életétől eltávolodott, önös érdekeit előtérbe helyező képviselőtől várni az objektív döntést. Ha az egyének megérzik, hogy véleményük számít, a hozzászólásukkal befolyásolni tudják a döntéshozatalt, akkor a jelenlegi apatikus, apolitikus mentalitás megváltozik, ráadásul a vélemények ütköztetésével a kirívó, a többségi véleménytől távoli, egyedi szemlélet is megváltoztatható az eltérő álláspontokkal való szembesülés során.