Örülne, ha nem kellene szembesülnie másként gondolkodó egyének vagy közösségek általi, az Ön életvitelét zavaró kéretlen zaklatásaival?

Bánná, ha a hite szerinti – a közösség zavarása nélküli – életvitele miatt nem kellene a környezete mássága miatt atrocitásoktól tartania?

Ön mindent megtenne érte?

Minden embernek van valamilyen elképzelése az általa normálisnak tartott életvitelről, és a környezetében tevékenykedőkkel szembeni elvárásairól. Ennek az értékrendnek az iránymutatása szabja meg a viselkedésének kereteit. A nyugodt, kiegyensúlyozott és kiszámítható életvitel minden egyén alapjoga. Ennek érdekében meg kell alkotni egy olyan értékrendet, melynek alapeszmélye az élethez és a szólásszabadsághoz való jogon kívül, hogy másoknak nem lehet semmiképpen sem szándékosan, sem akaratlanul kárt okozni, lopni, csalni, hazudni, bárkit félrevezetni. Ez a közösségi együttélés alapszabálya, és ennek be nem tartását pl. pontlevonással kell szankcionálni, így ennek a közösség által deklarált alapelvnek érvényt szerezni. Ezen alaptörvények keretein belül mindenki a saját hagyományain alapuló életvitelt folytathat, de tudomásul kell vennie, hogy a közösséget ez semmiképpen nem zavarhatja.

Az emberek nagyobb közösségét egy egységes irányelv tudja egyben tartani. Ez az irányelv a társadalmi összetartozás érzésének erősítését, az emberek békés egymás mellett élése szabályainak széleskörű elfogadhatóságát kell, hogy szolgálja, csak ebben az esetben válik automatikusan az ideológia világvallássá vagy világnézetté. Nem szükséges ezen egyszerű alapelvek külön magyarázata sem, hiszen az egyes emberek a nem egyértelmű írott szövegeket, pl. a bibliát vagy a tórát rendre egymástól eltérően értelmezik, táptalajt adva az eltérően értelmezett ideológiák miatti összetűzéseknek és harcnak.

Ezeknek az alapelveknek a kidolgozása nem egyes emberek vagy szervezetek feladata, hanem nyilvános értékrendi kérdőívekre adott válaszok alapján a régió többségi véleménye határozza meg az elfogadható irányt. Ezen alapelvek folyamatos nyilvános véleményezése biztosítja, hogy nem torzul el a célja, nem kerül egyes érdekcsoportok kezébe önös érdekből kialakított demagóg igehirdetés, uszítás, gyűlöletkeltés. Lényeges, hogy nem túlbonyolított alkotmány, hanem inkább egyszerű alaptézisek gyűjteménye lenne, hasonlóan a tízparancsolathoz, vagy a robotika alaptörvényeihez, mint pl. hogy

• embertársaidnak sem életében, sem tevékenységében, sem fizikailag, erkölcsileg vagy gazdaságilag kárt nem okozhatsz, és ezen szabály megsértőivel szemben köteles vagy fellépni, a sértett embert megvédeni,
• foglalkozási körödben a közösség érdekeit kell szem előtt tartanod, a saját érdekeid nem relevánsak, és nem válhatnak az eredmény kárára, nem vezethetnek a kollektíva megosztásához, széthúzásához, a közösség általi elfogadottság érdekében összehangoltan kell a cél érdekében tevékenykedni,
• családodban a hagyományaitok domináljanak, az erőszak és hátrányos megkülönböztetés kizárásával, segítő, gondoskodó magatartással, nyilvános példamutatással,
• alapjában úgy kell viselkedned, ahogyan azt másoktól is elvárnád magaddal szemben,

A helyi kis közösségekben sem lehet természetesen mindenkinek azonos véleménye, de az ebből fakadó problémák kiküszöböléséhez szükséges a vélemények nyilvánossága, ütköztetése, és a többség által elfogadott alapelvek érvényre juttatása úgy, hogy a kisebbségi véleményeket nem fojtja el, de a nyilvánosságon keresztül a kisebbség tudomására hozza, hogy a közösség nem ért egyet vele. Ennek ismeretében eldöntheti az egyén, hogy ragaszkodik az eltérő véleményéhez, és tovább küzd annak érvényre juttatásáért, vagy hajlandó megváltoztatni a nézeteit, elfogadni a közösség többségi véleményét.

Amennyiben a nyilvánosságra hozott vélemények indoklást, magyarázatot és részletezést is tartalmaznak, úgy ennek megismerésével az eltérő álláspontok is közelebb kerülhetnek egymáshoz. Sajnos a hiányzó vagy nem megfelelő kommunikációból rendre az indulatok fokozódnak, és az ellenségesség dominál a megértés helyett. A mai digitális fejlettség széleskörű nyilvános párbeszédet biztosíthat az eltérő álláspontok összhangba hozásához. Ráadásul a pontrendszerben megszűnő vagyon szerinti érvényesülés és a lehetetlen öncélú haszonszerzés az ezirányú érdekütközéseket is kiküszöböli, így sokkal kevesebb és ķönnyebben orvosolható a felmerülő problémák köre.