Örülne, ha szükségleteinek kielégítésére nem az anyagi (pontjai) lehetőségei szerint kellene az adott terméket kiválasztania?

Bánná, ha egy bizonyos termékfajta az adott általános kategóriába sorolás alapján lenne “árazva”, így a hasonló termékek közül nem annak olcsósága, hanem az önnek fontos szempontok döntenének?

Ön mindent megtenne érte?

Jelenleg a piac kereslet-kínálati törvényei mellett az üzleti érdekek, azaz a haszonszerzés is nagyban befolyásolják az árakat, holott annak a termék hasznosságát, a környezetre gyakorolt hatását, és a közösség érdekeit kellene tükröznie. A piaci versenyben most a felhasználók az alacsonyabb árakat díjazzák, az olcsóság a domináns, holott egy terméknek a hasznosságán kívül az előállítás környezetkímélő módja, így pl. a régión belüli előállítás is kellene, hogy a felhasználók által értékelésre – árazásra kerüljön. Az alapvető élelmezési- és közszükségleti cikkek értéke alacsony szinten tartandó, a feltétel nélküli ingyenes alapellátás keretein belül, míg az élvezeti és luxuscikkek magasabbak lehetnek. Az a szintén a haszonszerzés mesterésges növelésére irányuló gyakorlat sem megengedhető, hogy célzott dömpingárakkal manipuláljanak a kereskedők, a termelők árainak leszorítása érdekében.

A nagykereskedelmi tevékenység is a haszonszerzésről, és annak minél inkább növeléséről szól, hiszen a termelőktől alacsony áron akar felvásárolni, és magasabb áron akar értékesíteni. Miért is van szükség a nagykereskedelemre? Mert a termelő lustaságból, vagy az adottságok hiánya miatt nem akar a termékek célba, azaz a felhasználókhoz juttatásával foglalkozni. Nem készít honlapot a terméke vagy szolgáltatása nyilvános értékesítéséhez, a régiós versenyben való részvételhez. Amennyiben egy termelőnek lehetősége lenne a vevő/felhasználó által digitálisan kiválaszott termékét egyszerűen és olcsón eljuttatni a vevőihez közvetlenül, például egy általános, háztól házig működő szállító rendszer alkalmazásával (lásd: csővasút: http://www.tube-train.com), akkor a nagykereskedelmi láncolat feleslegessé válna, a vele járó raktározási és csomagolási feladatokkal együtt. Ekkor a termelő a honlapján árulja a termékét az általános áru-besorolása szerint megállapított pontszámhatárok figyelembe vételével, meghatározva az áru pontértékét, vagyis a termékár az alap besorolás szerinti, az adott termékre jellemző, az általános felhasználói elvárások alapján statisztikailag digitálisan meghatározott alap-értékektől való eltérés (jobb vagy rosszabb mutatók) szerint kerül meghatározásra. A vevői kiválasztás alapján a megrendelés megtörténik, az áru leszállításra kerül közvetlenül a vásárlóhoz, esetleg egy póstacsomag-állomáshoz, vagy a közeli kisboltba, ahonnan a vevő elviheti.

A háztól házik történő szállítási mód esetében nem lenne szükség raktározásra sem, valamint a nagy- és kiskereskedelmi hálózatok fenntartására. Az árat nagymértékben tudja csökkenteni ezen szállítási és raktározási pluszköltségek kiiktatása, valamint jelentős környezetterhelési többlettől is meg lehet szabadulni. Az áruhoz való gyorsabb hozzájutás érdekében a helyi régióban előállított termék élvez előnyt, a távolabbi régiók hasonló termékei plusz pontokkal kerülnek felárazásra a szállítás kiiktatására környezet kímélése érdekében

Szót kell ejtenünk még a termékek tartósságáról is. Jelenleg a terméket maximálisan ‘lebutítják’ annak érdekében, hogy minél olcsóbb legyen az előállítása. Ez a termék idő előtti elhasználódását okozza, csupán azért, mert a gyártó a kapitalista növekedési szemlélet szerint a termelés volumenére összpontosít, ahelyett, hogy a termék tartósságát fokozná, a felhasználó minél nagyobb megelégedésére, és a környezet kímélésére. Mindaddig, amíg egy termék értékét nem a felhasználó érdekei szerint határozza meg a gyártó, és ezt nem befolyásolja a termék előállításának környezetkímélő módja, addíg folyamatosan növekedni fog a silány termékek gyártása, ezzel együtt a szemét mesterséges növelése, mindez a környezetvédelem és a felhasználók érdekeinek figyelmen kívül hagyásával. A felhasználó tehetetlen, mert rá van kényszerítve a silány termék megvásárlására, ráadásul a valós használati érték feletti jóval magasabb áron.

Fentiek alapján összességében egy termék vagy szolgáltatás pont értékét a felhasználók oldaláról kell meghatározni, nem pedig a gyártó önös érdekei szerint. Kizárólag ezzel az eljárással lehet a kapitalista szemléletet megtörni, és a gazdasági tevékenységeket a felhasználók érdekei szerint befolyásolni, a környezettudatosabb tevékenységek felé tendálást ezzel elősegíteni.