Örülne, ha nem kellene folyamatosan a biztonságáért aggódnia, és ennek elkerülése érdekében tartalék forrásokat felhalmoznia?

Bánná, ha biztonságának folyamatos fenntartása érdekében az Ön vásárlásait is nyomon követnék, az egy elemző digitális rendszer számára folyamatosan elérhető lenne?

Ön mindent megtenne érte?

Miért is alakul ki egyes embereknél az erőszak, a bűnözés vagy a terror alkalmazása? Mert más, legálisan elérhető módon nem tud, vagy nem hajlandó előbbre jutni, az irigyelt vagyon általi elismerésre vagy uralkodásra szert tenni. Személyes vagy csoportos előny megszerzése érdekében a biztonságérzetüket látszólag garantáló elbitorolt vagyon felhalmozásával gondolják elérni és tartósan biztosítani azt. Az erőszak alkalmazása a védtelenekkel szemben akkor eredményes, ha a tulajdonlás és az uralkodás elérhető cél. Amennyiben a tulajdonjog nem tud átszállni a rablóra az elbirtoklás eredményeképpen, akkor nincs értelme a rablásnak, mert a teljes nyilvánosság, valamint a tulajdon helyett bevezetett használati jog nyilvántartása miatt a közösség nem fogadja el a rabló által elbirtokolt eszköz befektetését illetve használatát pontszerző tevékenységéhez.

Nem utolsó sorban az egyetemes alapelvek, mint az életvédelem és a károkozás elkerülésének szándékos megsértése is hátrányosan befolyásolja az erőszakos tevékenységek pontozását. Ezen alapelvek be nem tartása a közösség általi pontlevonással jár, és az egyén is, aki az erőszaktevő mellé áll, megbélyegződik a felbujtóval egyetemben. Ezen személyek a közösség számára nem kívánatosak, de egyébként sem tudják a hatalmat erőszakkal magukhoz ragadni, mert nincs választott egyszemélyi vezető vagy képviselő, akit lefoghatnak vagy kivégezhetnek, hogy elfoglalják a helyét. A régió vezetését a közösség összessége látja el, tehát hiába foglalják el erőszakkal pl. az internet- vagy a médiaszolgáltatót, ezen keresztül nem jutnak hatalomhoz. Ez nem egy kizárólagos központi szolgáltatás, mivel a régióban sok kis helyi működtetésű hír- és internetcsatorna működik egymástól függetlenül is. A hatalom nem egy központi hivatal kezében összpontosul, amit erőszakkal elfoglalva ki lehetne jelenteni, hogy mostantól más a rendszer, mindenki ‘nekem fizet adót’, mert nincs adó, vagy azt mondani, hogy ‘mostantól nekem dolgoztok’, mert nincs fizetés, amivel a polgárok megélhetését tudná befolyásolni az agresszor. A feltétel nélküli alapellátás rendszerét nehéz lenne önkényesen megszüntetni.

Megszűnt a röghöz kötöttség is, az egyének egyre inkább mobilokká váltak, és amennyiben nem találnak a régióban mefelelő életkörülményeket, szabadon elmehetnek onnan. Az egyre magasabb színvonalú életvitel biztosításáért folytatott verseny a régiók közötti vándorlást ugyan gerjeszti, és ezzel hajlamos lehet a nem ebben érdekelt közösségek elnéptelenedésére, de ez a szabad elvándorlás lehetősége az ilyen közösségeket arra kényszeríti, hogy olyan körülményeket alakítsanak ki, amit a többség elfogad és ezért helyben marad.

Hasonlóan a gazdasági nyomásgyakorlással sem lehet előnyt vagy használati jog átruházást kicsikarni a közösség jóváhagyása nélkül. Bármilyen erőszakos vagy fenyegető magatartás a nyilvánosság miatt azonnal tetten érhető, a közösség a neki nem megfelelő próbálkozásokat csírájában tudja elfojtani, szankcionálni. Az ilyesmivel próbálkozó személyek vagy cégek tevékenységét a pontszerzés közösség általi bojkottálásával, a termék vagy szolgáltatás használatának elkerülésével blokkolja.

Az ideológiai alapú terror az alapnormákkal kerül szembe, nem fogadható el mások vegzálása vagy kirekesztése sem. Az embert nem a világnézete, a vallása, vagy a származása alapján ítéli meg a közösség, hanem a tevékenységének közösségre nézve előnyös vagy legalábbis nem káros volta.

Hogyan lehet tehát elejét venni a bűnözésnek és a terrorizmusnak? A nyilvánossággal. Minden személy közösség érdekében végzett, önként vállalt és folyamatos tevékenysége annak pontozásos díjazása érdekében figyelemmel van kísérve, de nem egyes személyek véleménye által, hanem digitális algoritmusok általi nyomonkövetéssel, a tevékenységének pontbevételei és az életviteléhez szükséges beszerzései szerint. Amennyiben a közösség ezt a ‘munkavégzést’ nem értékeli, nem pontozza, tehát az adott személynek nincs vevőköre, azaz ‘pont-bevétele’, akkor azt a személyt, és produktív tevékenységének hiányát alaposabban meg kell vizsgálni. Amennyiben a regisztrált tevékenysége csak álca, és nincs teljesítmény az általa önként vállalt feladat mögött, akkor elvileg nem tud tartósan megélni, mivel a feltétel nélküli alapellátás csak egy meghatározott ideig jár neki ponttérítés-mentesen. Ha pl. egy improduktív cégtől, esetleg egy belterjesen gazdálkodó szervezettől, vagy pl. egy evvel álcázott (terror)szervezettől kap pontokat az egyén a megélhetéséhez, akkor az illetőt, és vele együtt a céget felelősségre lehet és kell vonni.

Amennyiben az adott személyre a közösség általi negatív értelmű ‘díjazás’ kerül túlsúlyba, pláne, ha személyek elleni erőszakkal vagy agresszivitással is vádolja a közösségi többség, akkor a személy folyamatos megfigyelés alá kerül, és ráadásul a személy társas és céges kapcsolatait is folyamatosan vizsgálják. Amennyiben minden beszerzési adat nyilvános, úgy könnyen ellenőrizhető a kérdéses személy tevékenysége.

Örök dilemma, hogy az egyes személyek megfigyelése meddig mehet el, hogy ne sértse az egyén személyiségi jogait. Sajnos ezeket a személyiségi jogokat azért alkották meg, hogy mindenki szabadon űzhesse a közösség érdekével ellentétes, öncélú kis üzleteit, és mindezt a saját anyagi előbbrejutása érdekében, ami általában a nem törvényes, a közösség érdekeivel ellentétes tevékenységek sokkal nagyobb anyagi hasznával kecsegtet. Ha nem lehetne titokban mutyi üzleteket kötni, megszűnne a korrupció, és nem az anyagiak birtoklása alapján történő érvényesülés maradna előtérben, hanem a közösség érdekében végzett hasznos tevékenség közösség általi pontozásos díjazása adná az egyes személyek érvényesülését és megbecsülését. Ebben az esetben nem lenne szükség a tevékenységek bonyolult szabályozására, ügyvédek által az alapeszmével ellentétesen értelmezett jogszabályokra, és hatalmas (és általában megvesztegethető) ellenőrző apparátus fenntartására. A teljes nyilvánosság miatt a közösség bármely tagja felszólalhat a látókörében felmerült sérelmes magatartás ellen, és ezen felszólamlásokra a közösség reagálása, majd többségi véleménye alkotná a döntést.

Nem azt mondom, hogy a besúgói rendszert kell visszahozni. Az titokban működött, és öncélúan felhasználható volt mondvacsinált, vélt vagy valós ellenségekkel szemben. Amennyiben a véleménynyilvánítás szabad, és nincs retorziós lehetőség a bejelentővel szemben, valamint a szórványos és szélsőséges vélemények – amiket a közösség többsége nyilvánosan elutasít – sem kerülnek szankcionálásra, úgy a rendszer önmagát szabályozza, és az egyes személyek magatartása folyamatosan a közösség előremozdítása érdekében alakul, és csak ez a hasznos tevékenység kerül pontozásos díjazásra, az öncélú és mértéktelen saját előnyszerzéssel ellentétben.

A kábítószer elleni kűzdelem is sokkal egyszerűbb lenne, a nyilvánosság miatt legálisan nem tudna a drogterjesztő értékesíteni, hiszen a vevő csak a pontjaival tudja a nem ingyenes alapellátási cikkeket legálisan beszerezni. Amennyiben a vevő a személyes tevékenységét azaz szolgáltatását kínálná ellentételezésre, akkor sem tudna legálisan vásárolni, hiszen a nyilvánosság miatt a felkínált szolgáltatásáért pontokat kell kapnia, viszont a drog eladója a drog átadásával nem díjazhatja legálisan az ellenszolgáltató személyt, azt kizárólag pontértékeléssel teheti. Ráadásul a drog értéke mindíg többszöröse egy egyszerű szolgáltatásnak, tehát ezzel nem lesz kielégítve az eladó. Próbálkozhatna a vevő az általa tartósan használt és nála nyilvántartott tárgyak átadásával vásárolni, azonban mivel nincs magántulajdon, ezt csak addig folytathatná, amíg a nyilvántartás szerint rá bízott tárgyak hiányával már nem tud elszámolni.

Végeredményben a nyilvános pontrendszer elterjedése és a pénz mint fizetőeszköz megszűnése az ellenőrizetlen üzelmek létrejöttének közösség által elfogadott gátja. Lehetetlen olyan tevékenységet folytatni tartósan, amelynek a közösség nem látja hasznát, vagy nem fogadja elismeréssel. Drasztikusnak tűnhet egy személy vagy cég vásárlási adatainak titkosságától teljesen megfosztott közösség víziója, azonban a nyugodt, biztonságos és kiszámítható életkörülmények folyamatos fenntartásáért ez megfizethető ár, és az adott közösségi többség alakíthatja ki és döntheti el az egyes tevékenységek elfogadhatóságának határát. A nyilvánosságot lépésről lépésre be lehet vezetni, hasonlóan a pontrendszer is kialakítható a pénzzel párhuzamosan, amíg a pénz értelmét nem veszti.

A nyilvánosság-alapú kontrollt természetesen nem szabad emberek kezébe adni, azt egy mesterséges intelligencia alapú algoritmus végzi, azonban sérelmes szankcionálás elleni felszólamlás esetén a MI értékelése a közösség többségi véleménye szerint felülbírálandó, és az algoritmus kijavítható.

Nincs szükség telefon és internet lehallgatásokra, nem kell az egyének személyes kapcsolatait figyelni, mert a nyilvános és legális vásárlásokon keresztül lehetetlen az erőszakhoz szükséges robbanószerekhez vagy fegyverekhez jutni. Természetesen ehhez a jelenleg magánkézben lévő fegyverek és eszközök beszolgáltatása elengedhetetlen. Kizárólag a katasztrófavédelem, és legfeljebb a vadásztársaságok rendelkezhetnek legálisan ezekkel az eszközökkel, szigorú nyilvántartási rendszerben. Nem kell ön- és közveszélyes fegyverviseléssel őrizni az egyéni biztonságot, az rábízható a katasztrófavédelem megelőző tevékenységére. Ezen rendszer világméretű kiterjesztésekor nem lesz szükség katonaság és hadiipar fenntartására, az elrettentés állandó demonstrálására sem. Ezen felszabaduló erőforrásokat például a feltétel nélküli alapellátásra, az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, környezetvédelemre, a kutatás-fejlesztésre lehet fordítani. A létrejövő világbéke lecsendesíti a mesterségesen szított agresszivitást és ellenségeskedést, a kis közösségek önszabályozása garantálja a régiók lakosságának folyamatos biztonságát. A hatalom és uralkodási dominancia megszerzése, ezzel együtt az erőszakkal való érvényesülés lehetősége megszűnik.