Mesterséges intelligencia

Örülne, ha feltétel nélkül megbízhatna a digitális rendszerekben?

Bánná, ha ezen bizalom megteremtéséhez el kellene fogadnia a teljes nyilvánosságot?

Ön mindent megtenne érte?

Jelenleg a mesterséges intelligenciát a befektetők utasításainak és elvárásainak érdekében fejlesztik. A közösségnek kedvező felhasználói felületeket is csak azért állítják fel, hogy ezáltal a felhasználók adatait, szokásait, és feltöltéseit monitorozni tudják, ezáltal gyűjtve azokat az adatokat és információkat, amelyek segítik a mesterséges intelligencia tanulását, de elsősorban a befektetői érdekek, és az üzleti haszonszerzés érdekében teszik. Nem várható ebben jelentős elmozdulás a közösségi érdekek felé mindaddig, amíg a kormányok nem veszik ki a befektetők kezéből a fejlesztés irányának meghatározását. A kormányok hivatottak a közösség érdekei szerint felügyelni és meghatározni ezen irányok betartását, és korlátozni azt a káros gyakorlatot, hogy az adatok kéretlen gyűjtése sokszor a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül történik. Sajnos a kormányok adatgyűjtési törekvése is egyre inkább ezen mesterséges intelligencia igénybe vételére ösztönöz, azonban ezt elsősorban a biztonság és a rendszer stabilitásának megőrzéséhez szükséges megfigyelésre, valamint az adóelkerülés monitorozására fókuszálják.

A digitális rendszerekkel szembeni bizalmat nagymértékben rontja az egyre nagyobb mértékben elharapódzó álhírek és – a mesterséges intelligencia segítségével – kizárólag figyelem felkeltésre létrehozott szélsőséges tartalmak közlése. Ezek a gyűlöletkeltés mellett a kattintások generálását és ezáltal a nem kívánatos reklámok ömlesztését szolgálják, ami a befektető és finanszírozó érdeke, tehát az ezáltali minél nagyobb haszonszerzés.

A közösség bizalmát kizárólag a tartalmak moderálásával lehet visszanyerni, és ehhez kell a kormányok mielőbbi beavatkozása. Olyan digitális korlátokat kell felállítani, hogy a mesterséges intelligencia a befektetők üzleti érdekei helyett a közösség érdekeit szolgálja. Segítse a közösség tagjai közötti párbeszédet, a tényszerű tájékoztatást, és akadályozza meg a gyűlöletkeltést, az álhírek terjesztését, a tények szándékos elferdítését. A digitális tartalmak jelenleg sajnos egyszerre képviselik egy állítás objektív közlését és ennek az állításnak az ellenkezőjét is, így senki sem tudja megtalálni az igazságot a témában egyéb platformokon feltöltött közlések áttekintése nélkül, de még akkor is egy számunkra elfogadott hírportál is félrevezethet, mivel a mesterséges intelligencia állandó monitorozása miatt ismeri a személyes beállítottságunkat, és – a hírcsatorna finanszírozójának érdekei szerint adja meg nekünk a választ. Ennek megfelelően tudja a kormány manipulálni a közösségeket, a régi cenzúrázási – azaz hír nem közlési – módszer helyett a hírek eltorzításával a befolyásolt portáljukon, mivel a digitális világunkban a hírek fénysebességgel és szinte akadálytalanul terjednek.

Az általam favorizált pontrendszerben nagy szükség van egy megbízható és befolyásmentes digitális adatgyűjtő és figyelő rendszerre, ahol mind a személyek, mind a cégek vásárlásai is rögzítésre kerülnek, mivel így kontrollálható a beszerzések és az ezáltal előállított termékek környezetkímélő egyensúlya. A pontrendszerben mind az egyén, mind a cég környezettudatossági szempontból kerül besorolásra, ezáltal rangsorolva a közösség által elfogadható magatartását. Az egyénnél az életvitelhez szükséges felhasználások takarékos vagy pazarló volta megállapítható az egyén vásárlási szokásai által, az élelmiszerek, az eszközök és berendezések, a lakhatási és utazási feltételek biztosítása során, a céget pedig a tevékenységéhez felhasznált épületek, berendezések, nyersanyagok, energia, emberi erőforrások, csomagolási és szállítási módok, kapcsolódó szolgáltatások, valamint a terméket vagy szolgáltatást felhasználók mennyisége és minősége, azaz megelégedettsége tud rangsorolni. A pénz eltűnésével az ezen objektív rangsorolás által kialakuló verseny hajtja a terméket előállítót a jobb, azaz környezetkímélőbb és tartósabb, jobban szervízelt és minél nagyobb fogyasztói megelégedést biztosító termelői magatartás elérésére.

Mindennek digitális követésére a nyilvánosság hivatott, és a mesterséges intelligencia segíthet a rangsor folyamatos frissítésére, kizárva az emberi tényezőt. Mindezt persze hekkelésmentesen kell kialakítani, az adatok értékelésénél az idegen befolyás lehetőségét ki kell zárni, amit a rangsorolt szereplők észrevételei és felszólamlásai alapján is ki lehet küszöbölni, hiszen a rangsorolás tematikája is nyilvános és egyszerűen érthető, figyelemmel kísérhető, így a programozói algoritmus sem tudja azt követhetetlen módon befolyásolni, vagy részrehajlóan elferdíteni.

Problémát okoz az egyes régiók által különbözőként fejlesztett algoritmusok sokaságának összehangolása egy központi nemzetközileg értékelni kívánatos adathalmaz gyűjtéséhez, azonban ez, hasonlóan a jelenleg is elérhető egyre fejlettebb fordítóprogramok mintájára a régiók különböző nyelvi és digitalizált adatainak nyilvános elérésével és fordításával könnyedén megvalósítható. A kizárólag nemzetközi értékeléshez szükséges adatok elkülönítésével és egységes rendszerbeni felépítésével ez nem okozhat gondot.

Jelenleg a számítógépes algoritmusok fejlesztése befektetői érdekeket szolgál. Nem szabad megengedni, hogy a mesterséges intelligencia a gazdagok játékszere legyen a közösség érdekeivel szemben. Gátat kell szabni a kontroll nélküli adatgyűjtésnek és a számítógépek tanulásának ahhoz, hogy viselkedési mintáinkkal befolyásolni tudjanak minket a választások, vagy a vásárlásaink során. A gyűlöletkeltő tartalmakat le kell tiltani, és az sem megengedhető, hogy a számítógépek segítségével hamis információk özöne zúduljon ránk. Ezeket a tartalmakat a mesterséges intelligenciával ki kell szűrni és törölni, de nem egy központi felügyelettel, hanem több kisebb, helyi ellenőrzéssel, amivel a különböző hálózatok össze tudják vetni a letiltandó tartalmak listáját.

Egyébként is fontos a különböző hálózatok összehangolása az egyeztetésekhez, amihez a közös nyelv, és egy alapvető közösségi magatartási normarendszer is tartozik. A világon sokféle MI fejlesztés folyik különböző érdekek érvényesítésére, de az ezek közötti párbeszéd elengedhetetlen. Az emberi kontrollnak fenn kell maradnia a helyesbítés és korrekció folyamatos biztosításához. Nem engedhető meg, hogy a mesterséges intelligencia önállóan döntsön bármiben, és alapelvként biztosítani kell kizárólag az emberek érdekében történő működésüket. Ez olyan, mint Asimov robotikai törvényei, amiknek az érvényre jutását minden algoritmusban vagy botban szavatolni szükséges. Fontos, hogy az algoritmusok ne szoktassák le az embereket az önálló gondolkodásról, hanem csak segítsék Őket a döntéshozatalban.